A magyarok több mint ezer éve élnek Európa középső részén, a Kárpát-medencében. Honfoglaló elődeink itt alakították ki a Magyar Királyságot, melynek határait a természeti-földrajzi környezethez, a hegyekhez és a folyókhoz igazították. A Kárpát- medencét — amely a Dunának a Bécshez közeli Dévényi-szorosánál kezdődő, s az al-dunai szorosig tartó medencéje — csaknem 1500 kilométeres ívben fonják körbe a Kárpátok hegyláncai. Nyugatról az Alpok, délen pedig a Száva folyó határolja a térséget.
Ezeréves államiságunk során az ország határai olykor változtak. Volt idő, amikor a Magyar Királyság túlnőtt a Kárpát-medencén; a török időkben az országot három részre szakították; 1920-tól, Trianon békediktátumával pedig területének kétharmadát a szomszédos országokhoz csatolták. Nemzetünk — a Kárpát-medence egészére kiterjedő magyar állam keretében élő más népekkel együtt — egy ezredéven át lakta ezt a térséget.
A magyarok hazája tehát a 330 000 km2 területű Kárpát-medencében található, amelynek középső részén terül el a mai Magyarország. Ennek 93 000 km2 területén majdnem 10 millió magyar él, a 15 milliós magyar nemzet kétharmada. Az ország mai határain belül több mint félmillió más nemzetiségű (német, szlovák, horvát, szerb, román, roma, szlovén stb.) honfitársunk él, a határon túl pedig mintegy 3,5 millió magyar lakik ősei földjén, de immár a környező országokban: Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Jugoszláviában, Horvátországban, Szlovéniában. Trianon óta ugyanis minden szomszédunk birtokol kisebb-nagyobb földterületet az egykori Magyar Királyságból. A történelmi sorsfordulókban külföldre menekült vagy kivándorolt, a világban szétszórtan élő mintegy kétmillió magyar zöme szintén a Kárpát-medencében lévő nemzettestből vált ki s került mai lakóhelyére. A földrajzi fejezetben őseink földjéről, a Kárpát-medencéről s azon belül hangsúlyosan a magyarok lakta tájegységekről, vidékekről szólunk.

6.1. A Kárpát-medence rövid leírása

6.2. A Kárpát-medence hegyei

6.3. A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői

6.4. A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága

6.5. Hungaricumok

6.6. A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz

6.7. A MAGYAR ALFÖLD

6.8. Az Alföld tájai

6.9. Az Alföld népe és települései

6.10. Az Alföld nevezetességei

6.11. Az Alföld hitélete, híres szülöttei

6.12. DUNÁNTÚL

6.13. A Kisalföld

6.14. Alpokalja vagy őrvidék

6.15. A Dunántúli-dombság

6.16. A Mecsek és környéke

6.17. A Mezőföld

6.18. A Dunántúli-középhegység

6.19. Budapest és környéke

6.20. A Balaton és környéke

6.21. FELFÖLD

6.22. A Felföld nép- és tájtörténete

6.23. Palócföld

6.24. Kárpátalja

6.25. Az Északi-középhegység

6.26. ERDÉLY

6.27. Erdély tájai és népe

6.28. Erdély történelmi nevezetességei

6.29. Erdély egyházai és híres magyar szülöttei

6.30. Erdély magyar népcsoportjai

6.31. Pillantás a Székelyföldre

6.32. A csángók