Alpokalja vagy őrvidék

Az Alpokalját a Keleti-Alpok két nyúlványa, a Soproni- és a Kőszegi-hegység, a Vasi-hegyhát, a Kemeneshát, a Vend-vidék és a Felső-Őrség alkotják. A csapadékban gazdag, bükkösökkel és fenyvesekkel borított hegyvidék, a lankásabb hegylábak kitűnő adottságú szőlő- és bortermő vidékek, illetve üdülőhelyek. A tájegység két központja Sopron és Szombathely, de a történelméről, műemlékeiről nevezetes Kőszeg is nagy látogatottságú városka. Jákon található a magyar középkor legépebben megmaradt szép temploma. Az ország nyugati határvidékét a török korban sok vár védte. Közéjük tartozik a kőszegi vár, amely híres a török elleni védelméről meg várvédő hőséről, Jurisich Miklósról. A közeli sárvári Nádasdy-vár a magyar huszárok egykor fontos kiképzőhelye volt. A magyar végvárak többsége az első világháborút követően Ausztriához került (Fraknó, Léka, Németújvár, Kabold, Borostyánkő…). Ezt a részt az osztrákok Burgenlandnak (Várvidéknek) nevezik. A trianoni békeszerződéssel az ország talán legszebb városa, Sopron is majdnem Ausztriához került, de a város és a környék lakossága népszavazáson Magyarország mellett döntött. A műemlék épületeiről, középiskoláiról híres Sopron ezért kiérdemelte a „leghűségesebb város” kitüntető címet. 1921-ben ide telepítették át a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskolát is. Szombathely Vas megye székhelye, püspökségi és iskolaváros, az Alpokalja rohamosan fejlődő ipari és kulturális központja. Szentgotthárd az Opel gyáregységéről, Bük pedig gyógyfürdőjéről nevezetes.

E táj jeles szülöttei: Kisfaludy Károly költő, Gombocz Zoltán nyelvész, Liszt Ferenc zeneszerző, s a magyar kultúra két mecénása: Széchényi Ferenc , a Nemzeti Múzeum és Festetich György, a magyar gazdaképző, a keszthelyi Georgikon megteremtője.

A vidék egyik legnagyobb vonzerejét a festői szépségű, eredeti néprajzi tájegység, az Őrség adja. A népi építészetnek, a népszokásoknak és a népművészeti tárgyaknak, többek között a fazekasságnak ősi emlékeivel találkozhat itt a gyönyörű tájon, a fenyvesek között megbúvó kis falvakban a látogató.

A Fertő—Hanság Nemzeti Park az osztrákokkal közösen kialakított természetvédelmi területünk, amely a világörökség része. Magába foglalja a Fertő tó határtalan ingoványait, nádasait és a Hanság maradék lápvilágát, amelynek nagy részét az elmúlt évszázadokban lecsapolták. A Fertőt kis mélysége, a Balatonénál háromszor nagyobb sótartalma, s környékének szikes növényzete miatt a kelet-európai sztyeppetavak legnyugatibb előőrsének tekintik. A nádasok gazdag madárvilágnak adnak otthont. Itt fészkel a nagy kócsag, a vörös és a kanalas gém, a nyári lúd és a barna rétihéja, s az átvonuló vadludaknak is kedvelt pihenőhelye ez a tóvidék.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.