Az olykor egyhangúan sík és szikár Alföldhöz képest a Dunántúl a szelíd változatosság és játékosság terepe, ahol a kis falvakat bújtató dombhajlatok, a dombhátakra kanyargó utak, a völgyekben csörgedező patakok, a rétek és erdők, a fölcsillanó tavak és a mindenütt előbukkanó történelem ejti ámulatba az embert. Pannónia földje ez, ahol az emlékezet az itt egymást …
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
Az Alföld népe három, egymástól különböző nyelvjárást beszél: a Dél-Alföldön, Kecskemét és Szeged környékén az úgynevezett ö-ző (szögény, könyér, teröm), a Hajdúságban az í-ző (szegíny, kenyír, kemíny), Szolnok, Szabolcs és Bereg vidékén az e-ző (szegény, kenyér, kemény) nyelv használatos. Vallásilag is megosztott az Alföld magyarsága. A többség — akárcsak az egész Kárpát-medencében — római katolikus, akik Magyarország e részén a szeged-csanádi, a váci és a debreceni, a Vajdaságban …
Az Alföld nevezetességei
Vannak az alföldi tájaknak olyan jellegzetes termékeik, amelyek révén egy-egy helység vagy vidék híressé, olykor nemzetközileg ismertté vált. Például: Kalocsa a paprikájáról és hímzéséről, Kiskunhalas a csipkéjéről, Kecskemét a szőlőjéről, sárgabarackjáról, pálinkáiról, Nagykőrös zöldségféléiről, őszibarackjáról, Vecsés a káposztájáról, Makó vöröshagymájáról, Baja a halászléről, Szeged szintén a halászléről meg a Pick-szalámiról és a paprikájáról, Hódmezővásárhely fazekasságáról nevezetes. Híres továbbá a Hajdúság és a Nagykunság pásztorairól, …
Az Alföld népe és települései
A történelemből ismert, hogy nemcsak a Bánság, hanem szinte az egész Alföld a török korban másfél évszázadon át a hadak által pusztított és kirabolt hódoltsági területté vált. Az egykor virágzó magyar falvak kétharmadát eltörölték a föld színéről, a lakosság zöme pedig vagy elpusztult vagy elmenekült. Néhány alföldi mezőváros rendszeresen fizetett, nagy adóval váltotta meg népét …
Az Alföld tájai
Az Alföld három nagytája: a Duna—Tisza köze, amelyet a két nagy folyam fog közre, a Tiszától keletre fekszik a Tiszántúl, amely a Tisza, az Erdélyi-középhegység, valamint délen a Maros által határolt hatalmas síkság. Ettől délre terül el a Maros—Tisza—Duna és a Krassó-Szörényi-érchegység által közrefogott bőtermő síkság, a Bánság vagy Bánát. A Duna—Tisza közén négy tájegységet említünk meg: a kunok …
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld a Duna, az Északi-középhegység, az Északkeleti-Kárpátok és az Erdélyi-középhegység által határolt, mintegy 100 000 négyzetkilométer nagyságú terület. A Kárpát-medence összterületének egyharmadát foglalja el, így annak legnagyobb tája. Az Alföld domborzatilag és éghajlatilag egységes, túlnyomó része síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói tagolnak három nagy és több kisebb tájegységre. Az Alföld területének zöme megművelt …
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A következőkben megismerjük a Kárpát-medence változatos domborzatát, éghajlatát, vízrajzát, földjét, állat- és növényvilágát. E természetföldrajzi adottságok azonban csak az ember alkotó jelenléte, hatása által bontakoznak ki. A táj arculatát éppúgy formálja a rajta élő emberek tevékenysége, mint a meglévő természeti adottságok. A táj életét a kiirtott erdők, a lecsapolt mocsarak, az elgátolt árterek és a …
Read the full post →„A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz”
Hungaricumok
Vannak olyan állatfajták, amilyenek a világon szinte csak itt találhatók, mert itt tenyésztették ki őket, vagy nálunk őrződtek meg. Példák: Lipicai ló: kitenyésztése 1580-ban, Lipicán (ma Szlovénia) kezdődött. A napóleoni háborúk idején a ménest Mezőhegyesre menekítették. A magyar lipicai ménes jelenleg Szilvásváradon található. A magyar kocsihajtók nemzetközileg kiemelkedő eredményeiket főként lipicai lovakkal érik el. Mezőhegyesi félvér: …
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
A termőföld a mai Magyarország legnagyobb értékű természeti erőforrása; uralkodó talajfajtáink a barna erdőtalaj (35—40%; főleg a Dunántúl) és a nagy humusztartalmú mezőségi talaj (20—25%; főleg a Kisalföld, a Mezőföld, Bácska és a Viharsarok). Réti, illetve öntéstalajok a nagy folyók mentén, homoktalajok a Duna—Tisza közén és a Nyírségben, szikesek a Hortobágyon, láptalaj pedig a Hanságban és …
Read the full post →„A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága”
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence szinte teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A bajorországi Fekete-erdőben eredő, Közép-Európát és a Balkánt átszelő 2850 km hosszú Duna hatalmas, háromágú deltát alkotva ömlik a Fekete-tengerbe. A Duna kilenc országot szel át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna). Dévénytől a Vaskapuig terjedő szakasza a Kárpát-medencében jelentős folyók vizével gyarapodik. A …
Read the full post →„A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői”