A magyarság legarchaikusabb népcsoportja, a csángók zöme a magyar állam területén kívül élt és él. Ők a Kárpátok keleti nyúlványainak, Moldvának, Bukovinának a lakói. Tudni vélik róluk, hogy egy részük az Etelközből maradt itt, zömük a Székelyföldről „csángált” át a vészkorszakokban, északi csoportjukat pedig a Maros mentéről telepítették át a 13. században. Románia keleti részén, Moldvában, a …
Pillantás a Székelyföldre
A határ menti magyarlakta 50—70 kilométeres sávon kívül jelentős tömbben távol, a Székelyföldön élnek magyarok, akik csaknem teljesen zárt magyar nyelvtömböt alkotnak. Számuk háromnegyedmilliónyi (750 ezer) körül lehet. Az általuk lakott terület jó része 1952—1968 között Magyar Autonóm Tartomány ként szerepelt a román közigazgatásban és a térképeken. 1968-ban a Székelyföld névleges magyar autonómiáját megszüntették. A Székelyföld magában foglalja a …
Erdély magyar népcsoportjai
A viszonylagos elzártságban élő erdélyi magyar népcsoportok sok olyan középkori, reneszánsz vagy még korábbi emléket, a népi kultúra igen sok olyan elemét őrzik, amelyek más vidékeken már kivesztek. Utalhatunk a székely rovásírásra, a székely kapukra vagy a csángó balladákra, amelyek a magyar kultúra ősi világának emlékei. A szabolcsi, bihari és szilágysági népművészet közel áll az …
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
A római katolikusok négy erdélyi (Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Gyulafehérvár), illetve a moldvai (Ias¸i), valamint a bukaresti egyházmegyéhez tartoznak. A magyar római katolikusok több mint fele a gyulafehérvári egyházmegyéhez tartozik, amely ily módon a magyar katolikus élet súlypontja. 1991 augusztusában II. János Pál pápa e püspökséget érseki rangra emelte. A többi egyházmegye a bukaresti érsekséghez tartozik. Ez utóbbi 10 …
Read the full post →„Erdély egyházai és híres magyar szülöttei”
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély a Magyar Királyság szerves része volt a középkorban, majd Buda elfoglalása után — a török uralom alatt, 1542—1687 között — önálló fejedelemségként létezett tovább, laza függésben az Oszmán-Török Birodalomtól, a lényeges kérdésekben megőrizve szuverenitását, szabadságát. A Habsburgok uralta másik Magyarországgal szemben Erdélyország több mint másfél évszázadon át az önálló magyar államiságnak, a magyar érdekek védelmének és …
Erdély tájai és népe
Erdély földrajzi-táji kerete felöleli a Szamos, a Maros, az Olt és mellékfolyóik völgyeit, medencéit és az azokat körülvevő dombságokat, illetve a „bérces hazácskát” körbeölelő hegyeket (Keleti- és Déli-Kárpátok, Erdélyi-középhegység, Radnaihavasok), amelyek magassága 1500—2500 méter közötti. A Partiummal együtt kezelt Erdély az Alfölddel nagyjából azonos területű, de attól eltérő, igen bonyolult szerkezetű és felépítésű nagytáj. Erdély földrajzi tájegységei: az Erdélyi-medence, az Erdélyi-középhegység, a Keleti-Kárpátok és a …
ERDÉLY
A Magyar Királyság Erdély (korábban Erdőelve, latinul Transsylvania) néven ismert tartományát Szent István a Királyhágón túl, az Erdélyi-középhegység, a Keleti- és a Déli-Kárpátok közötti, mintegy hatvanezer négyzetkilométer nagyságú területen alakította ki. Hét vármegyét hozott itt létre — Belső-Szolnok, Doboka, Fehér, Hunyad, Küküllő, Kolozs és Torda vármegyéket — melyek szimbólumai szerepelnek Erdély címerében. Ebből ered Siebenbürgen (Hétvárország), a tartomány német elnevezése is. Az …
Az Északi-középhegység
A Felföld magyarországi része az Északi-középhegység, melynek tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység. E hegyvidék hazánk erdőkben leggazdagabb területe, ahol alant főként tölgyesek, a magasabb részeken bükkösök vannak. A jó levegőjű, szép hegyekben sok kirándulóés üdülőhelyet létesítettek. Közéjük tartozik az ásványvizéről, gyógyüdülőjéről és kocsimúzeumáról ismert Parád, a népművészetéről …
Kárpátalja
Kárpátalján a munkácsi vár, a Vereckei-szoros, Ungvár, Beregszász, Nagyszöllős nevét említjük, mint amelyek híre túlnő a vidéken. Husztról írta Kölcsey a sokszor idézett bátorító sort: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” Kárpátalját az első világháborút követően Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyéinek területéből alakították ki. A trianoni döntéssel került Csehszlovákiához. Az 1938-as bécsi döntéssel — a Felvidék e 12 …
Palócföld
A Vág folyótól a Hernádig húzódó magyarlakta területre, az egykori Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör vármegyék sajátos viseletű, „á-zó” nyelvjárásban beszélő népére régóta a palóc megjelölést használják, ezért e tájat a néprajzosok Palócföldnek is nevezik. Róluk ír nagy szeretettel a táj szülötte, Mikszáth Kálmán A jó palócok című elbeszéléskötetében és több regényében. A Palócföld határait a néprajztudomány még nem határozta meg …