Felső-Magyarország a középkorban a német telepesek egyik célpontja, a Magyar Királyság legfejlettebb területe lett; városa, bányavidékei nemzetközi jelentőségű szerepet vívtak ki. E maradék Magyarország a mohácsi csatavesztést követően a török elől menekülő magyar népesség menedéke lett, ahová tömegével húzódtak föl délről. A reformáció hullámai ekkoriban érték el hazánkat, s a magyarság nagyobb hányada a kálvini …
FELFÖLD
A Dunától és a Tiszától északra eső, a Dévényi-szorostól a Máramarosi-havasokig húzódó, a Kárpátok magas hegyláncait, a Tátra, a Fátra, a Mátra bérceit magába ölelő, hegy-völgyekben, dombvidékekben és erdőségekben gazdag tájat régen Felső-Magyarországnak vagy Felföldnek nevezték, újabban — a Trianonban elcsatolt részét — Felvidéknek hívják. A táj hegyvidékén már a honfoglalás idején szláv népek éltek, belőlük fejlődött a szlovák és a ruszin nemzet, akik mára a Felföld …
A Balaton és környéke
„Magyar tengernek” is becézik sokan Európa legnagyobb meleg vizű tavát, a Dunántúl szívében nyugvó, 598 km2 kiterjedésű Balatont. A tó hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, a legkisebb pedig ennek egytizede 1,5 km a Tihanyi-félszigetnél, amelynek előterében található a 11,5 méter mélységű tihanyi kút, a tó legmélyebb pontja. A tó átlagos mélysége mindössze 3 méter, az …
Budapest és környéke
Budapest a Kárpát-medence szívében, a Duna két partján fekszik. Itt van találkozási pontja az ország három nagytájának: az Alföldnek, a Felföldnek és a Dunántúlnak. A térség legfontosabb gazdasági, igazgatási, oktatási, tudományos, kulturális, közlekedési és turisztikai központja. Több mint kétezer év óta lakott terület. A rómaiak idején, a mai Óbuda területén Aquincum néven jelentős katonai és polgárváros volt …
A Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység a Balaton északnyugati sarkától a Duna vonaláig húzódó hegyvonulat, amely egymástól tájképileg jellegzetesen elkülönülő, kisebb egységekből áll. Ezek a Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Pilis, a Budai- és a Visegrádi-hegység, amelyeket törésvonalak választanak el egymástól. A Dunántúli középhegységhez soroljuk még a mindössze 352 méter magas Velencei-hegységet is. A Bakonyt a Vértestől a Móri-árok, a Vértest a Gerecsétől a Tata—bicskei-árok, a Pilist a Budai hegységtől …
A Mezőföld
A Mezőföld földtanilag és tájképileg az Alföld sík vidékéhez tartozik, annak a Dunántúlra átnyúló része. A Sió (Balaton), a Velencei-tó és a Duna háromszögében fekvő tájegység azonban belesimul a Dél-Dunántúl dombvidékébe és hegyeinek lankáiba. Fejér megye déli és Tolna megye északi felét fogja egybe e táj, amelynek termékeny lösztalaján magas színvonalú gazdálkodás folyik. Fő terményei …
A Mecsek és környéke
A Somogyi—zalai-dombság átnyúlik Tolnába és Baranyába is, ám ezt a tájat már a Mecsek, és lenn délen a Villányi-hegység uralja. A mediterrán hatások nemcsak az éghajlatban, hanem a táj arculatában, a növényzetben, az építkezési módban, sőt az emberek viselkedésében is megmutatkoznak. Délen a Dráva, keleten a Duna határolja e vidéket, északon és nyugaton három néprajzi tájegysége, a Zselicség, a …
A Dunántúli-dombság
A Dunántúl déli felét lankás dombok, folyóvölgyek, ligetes rétek, patakok, a hajdani nagy erdőségek maradványai, néhány város meg aprófalvak jellemzik. E táj határai északon a Zala folyó és a Balaton, nyugaton a Dráva, keleten a Sió és a Duna, délen egybeolvad a Mecsek-vidékkel és a Zselicséggel. E vidéken ballagott a négyökrös szekér Petőfivel, s a történelem üzenetét …
Alpokalja vagy őrvidék
Az Alpokalját a Keleti-Alpok két nyúlványa, a Soproni- és a Kőszegi-hegység, a Vasi-hegyhát, a Kemeneshát, a Vend-vidék és a Felső-Őrség alkotják. A csapadékban gazdag, bükkösökkel és fenyvesekkel borított hegyvidék, a lankásabb hegylábak kitűnő adottságú szőlő- és bortermő vidékek, illetve üdülőhelyek. A tájegység két központja Sopron és Szombathely, de a történelméről, műemlékeiről nevezetes Kőszeg is nagy látogatottságú városka. Jákon található a magyar középkor legépebben megmaradt …
A Kisalföld
A Kisalföld az ország északnyugati sarkában fekvő síkság, területe kb. egytizede (10 ezer km2) az Alföldének. Termékeny földjét az e tájon több ágra szakadó Duna és mellékfolyói, délről a Rába, a Rábca, a Répce, a Marcal, északról pedig a Vág folyó öntözik. Nyugatról a Dévényi-szorosonát az óceáni szelek által leglátogatottabb e táj, több csapadékot is kap, mint a keleti …