Az ezredévtől a világháborúig A dualizmus korában a magyar politikusok közt állandó vita volt arról, hogy helyes volt-e a kiegyezés, vagy inkább egy független Magyarországot kellett volna követelni. Ez a kérdés minden mást háttérbe szorított. Pedig voltak fontosabb kérdések is. A mezőgazdasági munkások szegénységével, a kivándorlással vagy a nemzetiségek egyre nagyobb elégedetlenségével azonban sem a …
A dualizmus kora
A dualizmus kora Az Osztrák—Magyar Monarchia kiegyezéssel létrejött államrendjét dualizmusnak nevezték. A birodalomnak két fővárosa és két meghatározó népe volt, a német (osztrák) és a magyar. Ám rajtuk kívül még számos nemzetiség lakta az országot. A horvát nemzettel külön szerződést, egy „második kiegyezést ” kötöttek a magyar politikusok. Horvátország fővárosában, Zágrábban korlátozott hatalmú országgyűlés és …
Önkény és kiegyezés
Önkény és kiegyezés A szabadságharc leverését véres megtorlás követte. Az ország teljhatalmú parancsnoka, Haynau végleg le akart számolni a szerinte javíthatatlan, rebellis magyarsággal. Dühe különösen a szabadságharc vezetői ellen fordult. 13 tábornokot, illetve tisztet Aradon hadbíróság elé állíttatott, és 1849. október 6-án kivégeztetett. Pesten Batthyány Lajost, a forradalom miniszterelnökét kivégzőosztag golyói ölték meg. A győztesek …
A szabadságharc
Az újonnan megszervezett honvédsereg pákozdi diadala után Jellasics kénytelen volt fegyverszünetet kérni. A bán azonban megszegte a megállapodást, és cserbenhagyva katonái egy részét, Ausztria felé indult. Hadait két magyar tábornok, Perczel Mór és Görgey Artúr szétverték. Miközben Jellasics Bécs felé menekült, a császári fővárosban ismét kitört a forradalom. Az udvar Olmützbe tette át székhelyét. Kossuth …
Forradalom Pesten
Az 1846-os országgyűlés után a magyar politikában két nagy párt jött létre. A konzervatívok támogatták egyes reformok bevezetését, de semmiképpen sem akartak szakítani Béccsel. Velük szemben állt az Ellenzéki Párt. Vezetői Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos voltak. A párton belül kisebbséget alkottak a centralisták, akik azonban tudásuk miatt mégis szerepet kaptak. Elképzeléseik szerint …
„Száz vasutat, ezeret!”
A reformkort megelőzően a magyar gazdaság fejlődésének legfőbb gátja a közlekedési utak hiánya volt. Az Alföld gabonája, Tokaj bora, Erdély fája nem juthatott el Európa piacaira, ahol jól megfizették volna ezeket. A közutak fenntartása a vármegyék és községek feladata lett volna. A legtöbb helyen ezt éveken át elhanyagolták. Nem voltak jobb állapotban a vízi utak …
A reformok kora
I. Ferenc (1792—1835) császár és király 1811 után nem hívott össze országgyűlést. Az uralkodó, követve elődeinek példáját, rendeletekkel kormányzott. Bécs a Napóleon ellen vívott háború terheit igyekezett a magyar nemzetre áthárítani. A jobbágyságot az ismételt adóemelés és az újoncozás, a katonai sorozás sújtotta. A nemesség is elégedetlen volt. Gabonájáért ugyanis az állam nem nemesfémből, hanem …
A „kalapos király” és a napóleoni háborúk kora
A „kalapos király” és a napóleoni háborúk kora Mária Terézia uralma utolsó éveiben fiával közösen kormányozta birodalmát. Az anyakirálynő azonban aggodalommal látta, hogy József nem követi őt istenhitében. A trón után vágyó főherceg ugyanis meg volt róla győződve, hogy az uralkodók számára elegendő, ha a józan ész parancsait követik. Úgy gondolta, hogy a vallás csak …
Read the full post →„A „kalapos király” és a napóleoni háborúk kora”
Királynő a magyar trónon
Királynő a magyar trónon A szatmári békekötés után folytatódott az ország lakatlan területeinek benépesítése. A földbirtokosok igyekeztek jobbágyokat csábítani munkáskéz híján megműveletlen földjeikre. Ezért különféle kedvezményeket, például néhány évi adómentességet adtak. A letelepülők között különféle népeket találunk. Németek főleg a Dunántúlra és a városokba költöztek. A szerbek, korabeli nevükön rácok, az ország déli részeit népesítették …
A Rákóczi-szabadságharc
1697-ben a császári katonaság viszonylag könnyen elnyomta a lázadást Hegyalján, ám az elégedetlenség nem csillapodott. Hat évvel később a parasztok Esze Tamás vezetésével újabb felkelést terveztek. Vezetőjüknek II. Rákóczi Ferencet szerették volna megnyerni. Azért bíztak meg benne, mert tudták, hogy annak a Zrínyi Ilonának a fia, aki gyűlölte a Habsburgokat, s nő létére Munkácsot védelmezte …