Az új demokrácia születésének első évtizede Az 1980-as évek végére sok értelmiségi számára nyilvánvaló lett, hogy a szocializmus további fenntartása az ország gazdasági összeomlásához vezet. Ezért, nem törődve a rendőri elnyomással, titokban lapokat adtak ki és találkozókat szerveztek. Ezek közül az 1987. évben tartott lakiteleki összejövetel emelkedett ki. Az MSZMP tagjai és vezetői között is …
Read the full post →„Az új demokrácia születésének első évtizede”
Terror és restauráció A forradalom vérbe fojtása után Kádár János és vezetőtársainak legfontosabb célja a rend megszilárdítása volt. Tudták, hogy az 1956 előtti intézmények és személyek gyűlöletesek az emberek szemében. Rákosit nem engedték vissza a Szovjetunióból. Átkeresztelték a pártot is. A Magyar Dolgozók Pártja helyett a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) nevet kapta; a propaganda hatására …
Amikor a világ Magyarországra figyelt 1956. október 23-án délután a Petőfi-szobornál forró lett a hangulat. Miután a fiatal színművész, Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, egyre több Rákosi- és Gerő-ellenes jelszó hallatszott. Sokan követelték a szovjet katonaság kivonását is. A tüntetők az Országház elé vonultak. Nagy Imrét akarták hallani. A leváltott miniszterelnök a közhangulat dacára …
A diktatúra évei A Kommunista Párt megszerezte a teljhatalmat. Az ország megfélemlítésére létrehozták a titkosrendőrséget, a rettegett Államvédelmi Hatóságot (az ÁVH-t az emberek korábbi neve, az Államvédelmi Osztály után általában ÁVO-nak, tagjait ávósoknak hívták). Az ÁVH elsőnek az egyházakat vette célba. 1948 karácsonyán letartóztatták Mindszenty József esztergomi érseket. Mindszenty korábban élesen tiltakozott az egyházi iskolák …
Demokráciától a diktatúráig Magyarország a békeszerződés aláírásáig (1947) formálisan is elvesztette önállóságát. Elvileg a győztes szövetségesek képviselőiből álló terület, a Szövetésges Ellenőrző Bizottság gyakorolata a hatalmat. Gyakorlatilag az országban állomásozó szovjet csapatoké volt az uralom. 1944. december 22-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Tagjainak listáját Moszkvába állították össze. Moszkva számára a legfontosabb az volt, …
A második világégés 1941-ben Németország nem tartotta fontosnak, hogy a fronton magyar katonák is harcoljanak. Inkább azt szerette volna, ha Magyarország élelmet és nyersanyagokat szállít. Ennek ellenére a Honvédség legjobban felszerelt, Gyorshadtestnek nevezett része megindult a Vörös Hadsereg ellen. 1942 januárjára kiderült, hogy a háború el fog húzódni. A németek nagy veszteségeket szenvedtek. Berlin ezért …
Felemelkedés – de milyen áron? 1929. október 24-én New Yorkban a tőzsdén a részvények árai zuhanni kezdtek. Kitört a világtörténelem addig legnagyobb gazdasági válsága. A gazdasági összeomlás következményei hamarosan Magyarországon is éreztetni kezdték hatásukat. Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek száma. A miniszterelnök, Bethlen István lemondott. Utódjául barátját, Károlyi Gyula grófot javasolta. Az emberek nyomorát és elkeseredését …
A trianoni béke és az ország talpra állása Még tartott a proletárdiktatúra uralma Magyarországon, amikor Párizs mellett, Versailles-ban a győztesek konferenciát hívtak össze a háború lezárására. Az antant célja nem a népek számára igazságos béke megteremtése volt. A mérhetetlen szenvedéseket okozó világháború veszteseit akarták megbüntetni, akik — szerintük — egyedül voltak felelősek annak kirobbanásáért. Kezdetben …
Read the full post →„A trianoni béke és az ország talpra állása”
Forrongó Magyarország A vereség hírére az Osztrák—Magyar Monarchia népei egymás után mondták ki elszakadásukat. 1918 őszén Budapesten is létrejött a Nemzeti Tanács, melynek élére Károlyi Mihály állt. Október 30-án a fővárosban kitört, és néhány óra alatt győzött a forradalom. Másnap a király nevében József főherceg Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. A hírt szinte az egész ország …
A világ lángba borul 1914. július 29-én az osztrák—magyar csapatok átlépték Szerbia határát. A katonák többsége hitt a tábornokoknak, akik megígérték: mire a levelek lehullnak, otthon lesznek. Hamarosan kiderült hogy a remények alaptalanok voltak. A háborúba egymás után lépett be Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia az Osztrák—Magyar Monarchia ellen. Ezek az államok alkották az antant néven …
