A déli féltekén Afrikában él a legkisebb számban a magyarság. Jelentékenyebb számban Dél-Afrikában élnek. Az angol—búr háborúban 50 magyar huszár harcolt a búrok oldalán, később az aranyláz és a gyémántláz szintén csalogatott errefelé szerencsekeresőket honunkból. Trianon miatt is menekültek ide. 1932-ben ők hozták létre a Délafrikai Magyar Szövetséget. A második világháborúban a szövetség működését a hatóságok beszüntették, vezetőiket …
Magyarok a déli féltekén
Kalandozó őseink nyomdokain járva néhány honfitársunk már évszázadokkal ezelőtt eljutott bolygónk túlsó felére. Sokáig népszerű olvasmány volt Európa-szerte Jelky András bajai szabólegény világjárása. A 18. század közepén eljutott Afrikába, Délkelet-Ázsiába, hol utazóként, hol az őserdőben dolgoztatott rabszolgaként, hol japán nagyköveti rangban. Hasonló érdeklődéssel olvasták a másik 18. századi világjáró magyar, Benyovszky Móric gróf kalandjait, aki harcolt a lengyel szabadságharcosokkal, …
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Nemzetünk ötödrészét alkotják a 20. század történelmi viharaiban Nyugatra; Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afrikába, valamint Európa nyugati felébe kivándorolt, kitelepített, száműzött vagy kimenekült magyarok. Ők alkotják a 2,5 milliós külhoni magyar diaszpórát, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.A 19. század végétől a főleg Észak-Amerikába irányuló első nagy kivándorlási hullám 1924-ben, az USA-ban …
Read the full post →„A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma”
A nyugati és tengerentúli magyarság
A NYUGATI ÉS TENGERENTÚLI MAGYARSÁG Akisebbségben, szigetekben, szórványban élő nemzettársaink és anyanyelvünk védelmében 1925-ben írta Reményik Sándor erdélyi költő Templom és iskola című versét: „Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” A költő …
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” — írja Kodály Zoltán. Babits Mihály így erősíti versével honfitársait: Úgy élj, hogy a lelked is test legyen, melyen színeket ver vissza a nap, Foglalj magadnak tért a levegőből, határozott helyet az ég alatt. Mert semmi vagy, ha nem …
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
A földrajzi sajátosságok és a történelmi, kulturális hagyományok alapján a Kárpát-medencében öt nagy tájat és számos tájegységet különböztetünk meg, amelyről könyvünk földrajz-népismeret fejezetében már szóltunk. Röviden ismételjük át a főbb tudnivalókat néprajzi tájainkról, melyek a következők: (Lásd a térképen!) 1. MAGYAR ALFÖLD Duna—Tisza köze, Tiszántúl (Bácska, Kiskunság, Jászság, Nagykunság, Hajdúság, Érmellék, Nyírség, Bodrogköz), Bánság (Temesköz, Bégaköz). 2. DUNÁNTÚL …
Read the full post →„A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai”
A határon túli magyarok
Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum megalkotói, a győztes antanthatalmak képviselői az ország területének 67,3%-át, népességének 58,4%-át, erdeinek és ásványkincseinek nagy részét elvették és a környező országokhoz csatolták, megbontva a Kárpát-medence geológiai és vízrajzi egységét. Nemzetünk sorsának nagy látnoka, Ady Endre utolsó, 1918-ban írott, Üdvözlet a győzőnek című versében így érzi át a háború okozta tragédiát: Mi voltunk a …
Honfitársak és nemzettársak
Nehéz immár egymás között használnunk a honfitárs közkeletű régi megszólítást. Ezért azokat, akik más honban születtek, nem Magyarhonban, de magukat magyarnak (is) tartják, manapság általában nemzettársként szólítjuk meg. A magyar állam és a magyar nemzet egységét a török és osztrák uralkodók hosszú időre megbontották. Levert lázadások, forradalmak, fölkelések során tizedelték meg nemzetünket, végezték ki, börtönözték …
Hányan voltunk, hányan lettünk?
A történelem nagy viharai és sorsfordulói szinte minden században elindítottak kisebb-nagyobb népmozgást. A 19—20. században az újonnan felfedezett földrészek, Amerika és Ausztrália betelepítése, illetve a piacgazdaság térhódítása éreztette népességelszívó hatását. A huszadik században a világháborúk, a nagy birodalmak összeomlása, az országhatárok, államformák megváltoztatása ugyancsak nagymértékben hatott a népmozgásokra. A magyar lakosság száma és aránya sokáig …
Kik s ki népei vagyunk?
A magyar nép a Kárpát-medencében sokféle néppel keveredett. Mindenekelőtt keveredett a gyér számban még itt élő különböző néptöredékekkel, majd a történelem viharában hozzánk sodródott nomád (besenyő, kun, jász) népekkel. De az ide települő, vagy beköltöző szászokkal, svábokkal, csehekkel, szlovákokkal, ruszinokkal, zsidókkal, románokkal, szerbekkel, horvátokkal és más népekkel is történt kisebb-nagyobb egybeolvadás, összeházasodás. Jellemzőbb azonban az volt, …