Tizenhét éves volt József Attila, amikor ezt a versét írta. A látvány, amelyet versbe foglalt, oly életszerű, mintha filmre vették volna.

A vers műfaja életkép. Az életkép pillanatnyi jelenetet rögzít.

A versnek már a címe jelzi, hogy a jelenet, amelyet megörökít, mindössze egy percig tart. Hangulata meghitt, ezért rokon az idillel. A különbség a hangulat fokozatában van: az idill boldogságot áraszt, mely az egész életet áthatja, az életkép inkább csak egy derűs pillanatot mutat be. Pillanatképnek is nevezhető.

József Attila versében összhangban van a parasztgyerek a természettel, a madarak énekétől zengő erdővel, a napos éggel és a hűsítő folyóval. Mozdulatai — hempergés a homokon, kőhajítás a folyóba — gondtalanságot fejeznek ki.

A vers formája: szonett. Az olasz eredetű, tizennégy soros vers magyarul „kis dal”. A cím — a Perc — nemcsak a jelenet rövidségére, hanem a vers rövid időtartamára is utal. Ha hangosan elmondjuk, még egy percet sem vesz igénybe.

A szonett általában időmértékes, jambikus vers, melynek rímelése különféle kötöttségekkel fordul elő, pl.: ABBA ABBA CDC CDC; az első két versszak nemcsak ölelkező, hanem keresztrímes is lehet: ABAB ABAB stb. A sorok szótagszáma az olaszoknál rendszerint 10 és 11, a franciáknál lehet 12 és 13, de más változata is lehetséges. A Perc — játékosságát fokozva — a szokásosnál rövidebb sorokból áll.