Ady Endre: Szent Margit legendája

Ady Endre
SZENT MARGIT LEGENDÁJA
Vallott nekem a Nyulak-szigete1
Regék2 halk éjén. Ime, a titok:
Királyi atyja klastromba3 veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.
Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.
Nyugatról várt sokáig valakit.
Nem vadbajszu, lármás mokány4 nagy úr,
Dalos, törékeny, halk fiú legyen,
Asszonyos, kósza, könnyes trubadur.5
Már régen várt s megbénult a szive.
Zúgott a vár, prüszkölő kún6 lovak
Hátán érkeztek hetyke magyarok.
Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag.
Ő nem járt a Duna táján soha,
Egy halk dalú és halk csókú legény.
És Jézusnak áldozák Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.

Jegyzetek:

1 Nyulak szigete: a budapesti Margitsziget régi neve
2 rege: monda; népi eredetű, szájhagyományban élő történet, mely személyhez, néphez, helyhez kapcsolódik
3 klastrom: kolostor; szerzetesek (itt: apácák) lakóhelye
4 mokány: tömzsi, sűrű vérű, erős
5 trubadúr: középkori költő, aki lantjával kíséri énekelt szerelmes verseit
6 kún (kun): a 13. században Magyarországra települt keleti lovasnép

Ady Endre (1877—1919) a 20. század első felének költője. Az 1908-ban indult Nyugat című irodalmi folyóirat meghatározó egyénisége. Az európai műveltség meghonosításáért harcolt. Tiltakozott az első világháború értelmetlen vérontása ellen, szót emelt a szociális igazságtalanság megszüntetéséért. Hangsúlyozott magyarságával a nemzetiségi ellentétek szítói és fenntartói ellen érvelt: szerinte az jó magyar, aki emberként, európaiként is megállja helyét. A nacionalizmussal, sovinizmussal (nemzeti önzéssel) szemben a népek megbékélését, barátságát szolgálta.

Szent Margit középkor óta élő legendája az Árpád-házi királylány példáját állítja elénk. A tatárjárás után Margitot apja, IV. Béla gyereklányként kolostorba küldte, hogy így nyerjen Istentől bocsánatot a magyaroknak. Margit alázattal élte az apácák istenfélő, önsanyargató életét. A legenda szerint, amikor kérők jöttek érte, hogy hozomány ellenében magukkal vigyék, elutasította őket. A 20. században avatta szentté a római egyház.

Ady a legendát — ahogy a versben mondja: regét — költői szándékához hajlítja. Saját helyzetét vetíti bele a középkori szűz példájába, s jelképet formál belőle. Ahogy a királylány utasította el korának „hetyke magyarjait”, úgy száll szembe ő is kulturálatlan, durva és parlagias honfitársaival. A királylány álmaiban megjelenő trubadúr a kora és környezete fölé emelkedő költő jelképe; magát Ady Endrét is jelképezi. Nyugat a művelt világra, Európára utal.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.