A Magyarországra érkező I. Ulászló király (1440—1444) számára a legnagyobb gondot az egyre gyakrabban ismétlődő és egyre sikeresebb török támadások jelentették. Az uralkodót egy kiváló hadvezér, Hunyadi János fogadta. A Hunyadiak ismeretlen, talán román eredetű, elmagyarosodott család voltak. Hunyadi a kardforgatást Zsigmond alatt tanulta. Az uralkodót elkísérte számos hadjáratára. Elsajátította a kor legjobb hadi eljárásait. Zsigmondtól számos birtokot kapott, így a nevet adó Hunyad várát is. …
Zsigmond, a diplomata uralkodó
Élete végén gondot okozott Lajosnak, hogy nem születtek fiúgyermekei. Így a magyar és a lengyel trónt leányaira hagyta. A lengyelek nem akarták, hogy a magyarokkal közös uralkodójuk legyen. A magyar koronát Mária örökölte, a lengyelek trónja pedig testvérének, Hedvignek jutott. Mária uralmát a magyar urak kelletlenül fogadták. Nem szívesen egyeztek bele, hogy egy nő viselje Szent István koronáját. Ezért Lajos egyik férfirokonát, Károlyt …
Az Árpádok utódai: Anjouk a magyar trónon
Az Árpádok utódai: Anjouk a magyar trónon III. András halála után Magyarországon hosszas harc kezdődött a trónért. A küzdelemből az Itáliából jött I. Károly (1301—1342) került ki győztesen. Őt sokan Károly Róbertnek nevezik, az uralkodó magát okleveleiben azonban Károlynak írta. A királyt háromszor koronázták meg. A Szent Koronát azonban csak 1310-ben, harmadik alkalommal helyezhették a …
Read the full post →„Az Árpádok utódai: Anjouk a magyar trónon”
Az utolsó aranyágacska
A tatárjárás okozta sebeket jórészt kiheverte az ország. Új várak, városok épültek. Ekkor jött létre, királyi alapításként, Buda is. Átalakult a társadalom. A nemesség új szervezetbe tömörült, a nemesi vármegyékbe. Ez a kis- és középbirtokosok számára önkormányzatot és bíráskodási jogot jelentett. Megerősödött a nagyurak, a bárók hatalma is. A 15 évesen nagykorúsított, felnőtté nyilvánított IV. …
Szentekkel ékes Pannónia
Az egyes országok katolikus egyházai számára már a középkorban fontos volt, hogy a nép elé arról a tájról származó boldogokat és szenteket állíthassanak példaként. (Boldognak azokat a személyeket nevezzük, akiknek tisztelete egy kisebb területen, egyházmegyében vagy országban van csak meg.) Magyarország számos boldoggal és szentté avatottal bírt, olyannyira, hogy egy vers később „szentekkel ékes Pannóniáról” …
Magyarország pusztulása és a második országalapítás
Magyarország pusztulása és a második országalapítás II. András uralmával nemcsak az ország nemessége volt elégedetlen. Fia, Béla is ellenezte a királyi birtokok szétosztogatását. Az ifjú szembeszállt apjával, aki kénytelen volt meghátrálni: Erdélyt a hercegnek adta. Erdélyben Béla megkezdte az egykori királyi birtokok visszavételét. Megtudta, hogy a határon túl egy pogány nép, a kunok fenyegetik tartományát. …
Read the full post →„Magyarország pusztulása és a második országalapítás”
A középkori Magyarország első fénykora
Könyves Kálmán halála után fia, II. István örökölte meg a trónt. Neki azonban nem voltak gyermekei. Hogy ne törjön ki újabb trónviszály, megkerestette a megvakított Vak Bélát, Álmos fiát. A herceg Pécsváradon rejtőzött, s eleinte nem is hitte el az uralkodónak, hogy az utódjává akarja tenni. Bizalmatlanságra jó oka volt, hiszen szörnyű gyermekkori emlékét nem …
Read the full post →„A középkori Magyarország első fénykora”
A Szent lovagkirály
A Péter király ellen lázadó főurak a Szent István által megvakíttatott Vazul fiait akarták trónra emelni, akik korábban Kijevbe (Oroszországba) menekültek. András és Levente hazatérte előtt azonban egy másik elégedetlen csoport is felkelt Péter ellen. Vata, a nagyhatalmú pogány úr az új vallást tartotta minden baj okának. Katonái nemcsak a király, hanem az újonnan létrejött …
Az államalapító Szent István
Az első magyar király, Szent István előtt célként az önálló és keresztény magyar állam megteremtése állott. Önállóság nélkül a szomszéd hatalmak, mindenekelőtt a Német Birodalom csakhamar beolvasztották volna a magyarságot, kereszténység nélkül pedig nem lehetett volna az önállóságot megteremteni. Uralmának megszilárdítása után István hozzákezdett a keresztény állam kiépítéséhez. Mindenekelőtt a keresztény vallás helyzetét igyekezett biztosítani. …
A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket
A magyar nép harcias természetéről az első híradások a honfoglalás előtti időből származnak. Kisebb-nagyobb magyar seregek ugyanis már a 830-as évektől kezdve újra meg újra támadást intéztek Európa országai ellen. Az első célpont Bizánc, a mai Isztambul volt. Ötven évvel később már nyugatabbra, a mai Magyarország, sőt Ausztria területére is eljutottak. A kalandozásoknak elnevezett hadjáratok …
Read the full post →„A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket”