A török kiűzése és az új ország A szultáni udvar Fülek elfoglalása és Thököly magyar fejedelemmé való kinevezése után elérkezettnek látta az időt, hogy egész Magyarországot meghódítsa. I. Lipót (1657—1705) fontosabbnak tartotta a birodalma túlsó felén, XIV. Lajos francia királlyal kialakult határviszályának a rendezését, és továbbra is fenn akarta tartani az 1664-ben Vasváron a törökkel …
Katolikus megújulás és ellenreformáció
Katolikus megújulás és ellenreformáció A protestáns irányzatokkal szemben a katolikus egyház sokáig tehetetlennek bizonyult. Mohácsnál az ország főpapjai közül sokan életüket vesztették. Hivatalaikat sokszor sem Ferdinánd, sem Szapolyai János nem töltötte be, vagy ha igen, akkor nemegyszer világi vagy épp protestáns személlyel. Az első elhivatott katolikus főpap Oláh Miklós esztergomi érsek (1553—1568) volt (a zárójelben …
Read the full post →„Katolikus megújulás és ellenreformáció”
A királyi Magyarország
Az ország újraegyesítését és a török kiűzését nem csak Erdélyben tartották elérendő célnak. A királyi Magyarországon is hasonlóan gondolkodtak az ország urai. Az ő terveikben Habsburg-uralkodó vezetése alatt történő egyesítés szerepelt. Ám Rudolf király (1576—1612) életében erre nem kínálkozott lehetőség. Az uralkodó ugyanis egyáltalán nem volt tekintettel a magyar érdekekre, s csak a Bocskai-felkelés után kezdett a rendekkel egyezkedni. Rudolf öccse, II. …
Erdély aranykora
Bocskai István megüresedett trónját a Báthory-család sarja, Báthory Gábor (1608— 1613) nyerte el. Az uralkodó azonban nem örökölte ősei tehetségét. Rövid uralma alatt hibát hibára halmozott. Magára haragította katolikus alattvalóit csakúgy, mint a szász városok polgárait, akiknek kiváltságait elvette. A fejedelem betegesen gyanakvó volt, leghűbb embereiben sem bízott. A fiatal, de tehetséges hadvezért, Bethlen Gábort is árulással gyanúsította. …
A tizenötéves háború és a Bocskai-felkelés
25 évvel Mohács után úgy tűnt: a török végleg magáénak mondhatja Magyarország középső részét. A hódoltságban a szultán alattvalói, keresztények és mohamedánok olyan rend szerint éltek, mint bárhol másutt a Török Birodalomban. A területet vármegyék helyett vilajetekre osztották fel, amelyek élén egy-egy katonai parancsnok, a beglerbég állt. Ő nemcsak a törökök, hanem a keresztények felett is rendelkezett. A törökök azonban, ha …
Read the full post →„A tizenötéves háború és a Bocskai-felkelés”
A hitújítás Magyarországon
Európa vallási életében a XVI. század sok újdonságot hozott. Addig Magyarország és a tőle nyugatra lévő európai nemzetek egy valláshoz, a katolikushoz tartoztak. Luther föllépése után ez megváltozott. A protestáns tanítást elfogadók különváltak a katolikus egyháztól. Luther tanítása gyorsan eljutott Magyarországra is. Eleinte az erdélyi szász városok és az északi bányavárosok német nyelvű lakossága fogadta el az új …
A három részre szakadt Magyarország
A mohácsi vész után a magyar trónért ketten versengtek. Az osztrák uralkodó, Ferdinánd arra hivatkozott, hogy II. Lajos apja, II. Ulászlóneki ígérte a koronát, ha a fia utód nélkül hal meg. Ám a magyar nagyúr, Szapolyai János erdélyi vajda is király akart lenni. Azzal érvelt, hogy a nemesek húsz évvel korábban úgy döntöttek: ha kihal a Jagellók férfiága, csak magyar embert választanak meg …
Az egységes magyar állam bukása: Mohács
Nándorfehérvár 1521-es eleste után Szulejmán szultán kivárt. Tehette: a Magyarországról jövő hírek szerint csak kevesen voltak, akik felismerték a veszély nagyságát. Köztük volt Tomori Pál, a kalandos sorsot megélt kalocsai érsek. Tomori egyszerre volt ízig-vérig katona és elmélyülten imádkozó ferences barát. Maga az utóbbit, a szerzetességet tartotta fontosabbnak. Az érsekséget, amellyel együtt járt a hadakozás kötelessége is, csak a …
Read the full post →„Az egységes magyar állam bukása: Mohács”
A Jagellók kora
Mátyás után nehéz idők köszöntöttek Magyarországra. A trónra többen is igényt tartottak. Mátyás fiának szánta a koronát. Főurait a budai Nagyboldogasszony-templomban eskette meg Corvin János támogatására. Ám a nagy király halála után a bárók és köznemesek egyaránt el akarták kerülni, hogy erős uralkodó kerüljön a trónra. Az ország ügyeit maguk akarták irányítani. Ezért, amikor János herceg elhagyta a fővárost, Budát, Kinizsi Pál vezetésével egy had …
A magyar középkor utolsó nagy uralkodója: Hunyadi Mátyás
V. László halálát követően a Hunyadi-család fiatalabbik gyermeke, Mátyás a fogságból csakhamar kiszabadult. Az ország főurai és főpapjai, köztük Vitéz János esztergomi érsek megegyeztek, hogy a törökverő hős fiát jelölik uralkodónak. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály a döntés megerősítésére 1458 januárjára Budára országgyűlést hívott össze. A nemesek a Duna jegén Mátyást királlyá kiáltották ki. Mátyás király (1458—1490) trónra lépte után igyekezett az ország irányítását újjászervezni. Ebben …
Read the full post →„A magyar középkor utolsó nagy uralkodója: Hunyadi Mátyás”