A reneszánsz műveltség Itáliából terjedt át Magyarországra a humanizmussal együtt. Az erdélyi fejedelmek és néhány magyarországi főúr udvarában virágzott e kultúra. A16. század vége felé működött a magyar reneszánsz legjelentősebb magyar nyelvű költője, Balassi Bálint. Kalandos, bűnöktől sem mentes főúr volt; a török hódítással szembeni végvári harc vitéze és hősi halottja. A haza védelmét reneszánsz életörömmel hirdeti költészetében.

A barokk főként katolikus területeken bontakozott ki Európa-szerte, így Magyarországon is. A reneszánszból fejlődött ki, de a reneszánsz nyugalmát nagyobb mozgalmasságra váltja, s még nagyobb hangsúlyt ad hősiességnek, pompának.

A magyar barokk irodalma Zrínyi Miklós eposzában, a Szigeti veszedelemben, a katolikus főpap, Pázmány Péter prédikációiban és az erdélyi emlékiratírók (pl. Bethlen Miklós)műveiben bontakozott ki az 1600-as években. Zrínyi, a költő és hadvezér a török elleni harcot a kereszténység védelmének rangjára emeli nagy művében. A barokkhoz tartoznak a török megszállást követően kibontakozó kuruc irodalom alkotásai is, elsősorban Mikes Kelemen székely nyelvjárásban írt Törökországi levelei.

A török kiűzését s a kuruc felkelést követő időszakban (1700-as évek) fontos szolgálatot teljesítettek a magyar nyelvű irodalom művelésében a testőrírók. Mária Terézia bécsi testőrségében magyar nemesifjak szolgáltak, s ők magyar nyelven terjesztették hazájukban a Nyugatról Bécsbe áramló új, felvilágosult tanításokat. A testőrírók közül kiemelkedik Bessenyei György, íróként és a magyar tudományos élet szorgalmazójaként. Egyházi emberek is akadtak ekkoriban, akik írásaikkal gazdagították nyelvünket, pl. Faludi Ferenc költő.