Amikor a nagyvilágban élô magyarokról mint néprôl szólunk, elôször is tisztáznunk kell: kit nevezhetünk magyarnak? A magyaroknak nincsenek pontosan meghatározható alkati vonásaik, amelyek alapján megkülönböztethetôk lennének a többi európai néptôl. Az antropológusok azonban találtak olyan adatokat, amelyek arra utalnak, hogy elôdeink finnugor eredetûek, és kelet-ázsiai, majd török és iráni népekkel is rokonságba kerültek. „A magyarság …
Ajánlott olvasmányok és filmek
Ajánlott olvasmányok és filmek Dumas (dümá): A három testőr Gárdonyi Géza (Az Egri csillagokon kívül): Isten rabjai A láthatatlan ember Az én falum Fekete István: A koppányi aga testamentuma Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem Herczeg Ferenc: Fogyó hold Jókai Mór: Az utolsó budai pasa Törökvilág Magyarországon Janicsárok végnapjai A nagyenyedi két fűzfa Kipling: A dzsungel …
DANIEL CARLETON GAJDUSEK
Felemelő érzés áttekinteni a XX. század elejétől a végéig a 12 magyar származású Nobel-díjas sorát, akiknek száma 2002-ben Kertész Imre író Nobel díjával bővült, de az alábbi életrajzi vallomás-részlet alapján talán egy fővel még gyarapítható lenne. Az illető nem Magyarországon született, nem magyar iskolába járt, még csak magyarul sem beszél, de vallja magyar származását is. A tizennegyedik Nobel-díjasunk, az …
A „MARSLAKÓK” LEXIKONA
E néhány nemzetnevelőnk, tudósunk és feltalálónk alakjának fölvillantásából látható, hogy mi magyarok derekasan hozzájárultunk a világ haladásához. Bolyai János, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd és más tudós nagyjaink világszerte elismert eredményei alapján nyilvánvaló, hogy a tudományok terén a XIX. században sem voltunk egy nemzetnél sem alábbvalók. A XX. században talán még előbbre haladtunk, ám e kor háborúi, …
MAGYAR FELTALÁLÓK
A 19. végének, 20. század elejének „nagy kalandja” volt az elektromosság felfedezése. Gyakorlati alkalmazását, az emberek mindennapi életébe való bekerülését magyar tudósok, feltalálók is segítették. Néhánnyal érdemes közülük megismerni. Bánki Donát (Bánk, 1859–Budapest, 1922) Mérnök-feltaláló. Első munkáival a magyar mezőgazdaság korszerűsítését szolgálta: a korábbiaknál sokkal hatékonyabb, az állati erőt kímélő ekéket dolgozott ki. Nevét azonban …
MAGYAR NEVELÉS ÉS TUDOMÁNY PANTEONJA
Batthyány-Strattmann László (1870, Dunakiliti–1921, Bécs) „A szegények orvosa”. Híres, vagyonos hercegi családba született, ám életpályája sok ponton rácáfolt származására. Orvosnak tanult, majd köpcsényi kastélyában kórházat nyitott, ahol főleg szembetegeket ápolt. A korban az egyszerű embereknek a betegség egyben az anyagi tönkremenést is jelentette, hiszen nagyon sokba került. Ám Köpcsényben – ahonnan a kórház Trianon után …