A magyar nyelv helye a földkerekségen Minden nyelvnek megvan a maga szépsége, mely független attól, hogy más nyelvek beszélőinek tetszik-e vagy sem. Független attól is, hogy könnyebben vagy nehezebben tanulható. Minden nyelvet a maga mértékével kell mérni. Akinek egy nyelv az anyanyelve, annak az a lételeme, akkor is, ha soha nem gondolkodik el azon, hogy …
Köznyelv és nyelvjárások
Köznyelv és nyelvjárások A nemzeti nyelvek általánosan elfogadott és mintaként szolgáló változatát köznyelvnek nevezzük. Egy nyelvnek több nyelvjárás a lehet. A nyelvjárás a nyelv olyan módosulata, amelyet a közösség valamely földrajzilag vagy eredetében és fejlődésében elkülöníthető népcsoportja beszél. A nyelvjárások a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatok, rendszerint nem okoznak nehézséget a megértésben. Nagyobb földrajzi távolság, szigetszerű …
Nyelvünk és a költői formák
Nyelvünk és a költői formák A magánhangzók és mássalhangzók, valamint a rövid és hosszú magánhangzók aránya kedvez a magyar nyelv dallamosságának. A költők könnyen alkalmazhatják az időmértékes verselést, mely a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul. Az időmértékes verselés a görög, illetve a római költészet mintájára terjedt el Magyarországon. A hindi költészet időmértékes …
Mi különbözteti meg a magyar nyelvet a többi nyelvtől?
Mi különbözteti meg a magyar nyelvet a többi nyelvtől? Ez a kérdés első hallásra könnyen megválaszolható. Bárki rávághatja, hogy másképpen hangzik, mint a többi, és csak hosszas tanulással sajátítható el. A nyelvek azonban nemcsak hangzásukban, szóhasználatukban és írásmódjukban térnek el egymástól, hanem szabályokba foglalt nyelvtani rendszerükben is. Néhány példával szemléltetjük, milyen alapvető sajátságok jellemzik a …
Read the full post →„Mi különbözteti meg a magyar nyelvet a többi nyelvtől?”
A magyar ábécé
A magyar ábécé Az alábbi felsorolás szemlélteti a magyar beszéd hangjait és a magyar írás betűit. A magyar nyelvnek 39 hangja van: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, …
Beszéd és írás; hangok és betűk
Beszéd és írás; hangok és betűk A nyelv két jellemző létezési formája a beszéd és az írás. A beszédet a hallás, az írást a látás útján fogjuk fel. A beszéd legkisebb egységei a hangok, az írás legkisebb egységei a betűk. A nyelvek hang- és betűkészlete sokban hasonlít egymásra, de jó néhány különbséget is észlelhetünk közöttük. …
Magyar nyelvismeret (A. J.)
Névtelen és híres nyelvművelők
Névtelen és híres nyelvművelők A nyelvművelők egyetértenek abban, hogy a magyar nyelv leghívebb megőrzője az évszázadok folyamán a magyar paraszti nép volt, mely célszerűen használta kifejezőeszközét, az anyanyelvet. Ezen a nyelven énekelte dalait a lakodalomban, örvendezve vagy halottait siratva, dúdolta altatóit, mondta meséit gyermekének. Ezen a nyelven nevezte néven az erdők-mezők virágait, vadjait és madarait, …
Irodalmi nyelvünk megszilárdulása
Irodalmi nyelvünk megszilárdulása Az 1848—49-es forradalom bukása és az önkényuralom gyászos esztendei újból gúzsba kötötték a magyar nyelvű irodalmat. Íróink egy része elesett a csatatéren, mások hónapokig bujdostak a megtorlás elől. Írásaikat sokáig nem közölhették, mert évekig nem volt folytatása a reformkorban virágzásnak indult sajtónak. Íróink ennek ellenére folytatták az irodalom és a nyelvművelés munkáját. …
Reformkor
Reformkor Felkarolta a nyelvújítás ügyét a harmincas években kibontakozó reformkor tudományos élete is. A Széchenyi István által megalapított Magyar Tudományos Akadémia nagyszótárai már tartalmazták a nyelvújítók szavait, s figyelmük a népnyelvre is kiterjedt. A szókincs bővülését szolgálták műveikkel a reformkor költői, köztük a tudományos munkában részt vevő Vörösmarty Mihály is. A negyvenes években az ő …