A finnugor eredetet a kiegyezés után – főként nyelvészek képviselték. A 18. század végéig a hun-magyar rokonságtudattal együtt meghatározó volt a híres zsoltárfordító, Szenczi Molnár Albert véleménye, aki 1610-ben kifejtette, hogy Európában „rokontalan nyelv” a magyar. Az oktatást, az írásbeliséget, az egyházi és a hivatali életet uraló latin nyelvet a 18. századtól a nemzeti nyelvek …
Csörsz árka
– Népmonda nyomán – Réges-régen, még a magyarok honfoglalása előtt, amikor Pannónia földjén a longobárdok éltek, a nép felett Rád király uralkodott. Ez a király valóságos óriás volt, rettegett tőle mindenki. De Frigyes király erős sereggel mégis megtámadta, s ekkor Rád is fegyverbe szólította a népet. Üzent szövetségesének, Csörsz avar királynak is, hogy nagy bajában …
Attila fiai
– Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda alapján – Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni. De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára …
A hun-magyar rokonságról
A hun-magyar rokonságról „A 20. század kiemelkedő nemzetnevelője Illyés Gyula, aki a finnugor és a hun népet egyaránt közös ősünknek vallja. Így ír erről a Ki a magyar? című esszéjében, amelynek egy részét, szerkesztett változatát közöljük, s házi olvasmányként ajánljuk: A hun-magyar rokonságról A Hunorról és a Magyarról szóló mondában ezt a történelmi tényt őrizte …
Isten kardja
– Jordanes krónikája és egy debreceni népmonda nyomán – Volt a szittya királyoknak egy csodálatos, nagy erejű kardjuk, amelyet azért kaptak az Istentől, hogy azzal minden népet legyőzzenek. Ez az ősi kard elveszett, de híre fennmaradt a szittya vitézek között. Az öregek mindig mondták-mondogatták: – Keressétek, kutassátok, mert az lesz a világ ura, aki Isten …
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Hosszú évszázadokon keresztül a magyarok azonosságtudatának meghatározója a hun-magyar eredetmítosz volt, amelyet a középkor historikusai és uralkodói is vallottak. IV. László udvari papja, Kézai Simon 1283 táján írott Magyar Krónikája Attilával kezdődik. Arany János Csaba-trilógiája és az abban található Rege a csodaszarvasról című vers is hűen tükrözi a hun-magyar legendát. Királyaink és krónikásaink a rettegett …
Read the full post →„Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről”
A magyar őstörténetről
A magyarság eredete, régmúltja izgató kérdés volt mindig. Kezdetben főként az uralkodók, a főnemesek, illetve udvari történetíróik és papjaik foglalkoztak vele, az elmúlt pár évszázadban pedig már tudósok sora. A nyelvészek, a régészek, az embertan (antropológia), a biológia, a történelem és a néprajz kutatói – különböző tényeket más-más szemszögből vizsgálva – egymástól eltérő eredményekre jutottak. …
Magyarok és szomszédaik
„Rossz szomszédság – török átok” – tartja a régi szólás. A Kárpát-medencében eltöltött ezeregyszáz esztendő alatt a magyarság igazán megtapasztalhatta e szólás keserves igazságát, csakúgy mint szomszédai. Persze túlzás volna minden szomszédságunkat „rossznak” mondani. A hosszú évszázadok alatt Közép-Európa múltjában ott vannak, együtt, a történelmi tragédiák és a fölemelő sikerek. A dicsőség, az építő korszakok …
A történelmi panteon
A történelmi panteon Nem csak emlékművek beszélnek a múlt jeles alakjairól. A nemzetnek rendszerint szüksége van hősök kultuszára, a történelemből a jelen céljainak megfelelő személyiségek kiválasztására. Ők adnak példát, ők fejezik ki a nemzet törekvéseit. Ez a történelmi panteon sokféle személyiséget sorakoztat fel, uralkodókat, szabadsághősöket, sőt költőket és művészeket is, nemzetenként természetesen különböző összetételben. 1896-ban …
A magyarság jelképvilágáról
A magyarság jelképvilágáról A törvényben foglalt, hivatalos jelképeken kívül igen széles a köre azoknak a jeleknek, amelyeket a magyarság magára jellemzőnek tartott. Természetesen, a történelem folyamán változott, hogy mit tartottak jelképnek, mivel azonosították a magyarokat. Ezek közül némelyeknek ma már nincs valóságalapjuk. A régebbi népjellemzés is érdekes hagyományt őriz, hozzátartozik a közösségi emlékezet kincsestárához. Így …