A magyarok küzdőképessége, fizikai ereje, ügyessége régen a hadi virtusban, a 20. században leginkább a sport terén nyilvánult meg. Ahogy a tudományokban a Nobel-díj, úgy a sportban az olimpiákon szerzett érmek és helyezések mutatják egy-egy nemzet fiainak eredményességét és tehetségét különböző sportágakban. Adottságainkból fakad, hogy mi, magyarok főként a nyári olimpiákon jeleskedünk. A nyári olimpiai …
Read the full post →„A magyar sportról az olimpiák tükrében”
A történelmi adatok alapján feltételezhető, hogy hazánk beletartozott Nyugat-Európa zenei vérkeringésébe. Nyugaton igen komoly hangszeres kultúra volt, a főúri, királyi udvarokba jeles trubadúrok, középkori vándormuzsikusok látogattak, de a magyar királyi síposokat és énekmondókat is szívesen fogadták Európa nagyvárosaiban és udvaraiban. A korábban virágzó zenei élet, a reneszánsz életvitel azonban az ország szívében, Budán a török …
A magyar nép honfoglalás előtti történetének zenei öröksége a szájról szájra, nemzedékről nemzedékre hagyományozódott zene-, tánc- és dallamkincsben őrződött meg. A népi dallamkincs tudatos megismerése, gyűjtése, lejegyzése és rendszerbe foglalása alig száz éve kezdődött meg Európában. Nálunk Vikár Béla honosította meg a gyűjtés tudományos módszerét a 20. század első évtizedében a magnetofon ősével, a fonográffal. A20. század …
A 20. század új találmánya, a film Magyarországon szinte egy időben jelent meg, mint szülőhelyén, Franciaországban. A filmtörténet által elsőként nyilvántartott magyar film a Táncz 1901-ben született egy író előadásához illusztrációként. Ezt rekonstruált híradók, burleszkek követték egyre nagyobb számban. A mennyiségi növekedéssel együtt járt a műfaji gazdagodás. A főként az újságírás és a színházi élet szakembereiből verbuválódott rendezői …
Fadrusz János (Pozsony, 1858—Budapest, 1903) Nevét 1892-ben mintázott Feszülete tette országosan ismertté. Első nagy megbízatása 1921-ben Mária Terézia pozsonyi lovas szobrának elkészítése volt (1892—96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. További jelentősebb munkái: Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Toldi a farkasokkal (1902); Tisza Lajos-szobor (1904-ben Szeged). A budai Várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901—02) mintázott. A kor külsőségeket …
Az európai miniatúrafestészet kiemelkedő alkotása a 14. századi magyar Képes Krónika. M. S. mester (16. század eleje) A középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Mindössze hat képe ismeretes, melyek a selmecbányai római katolikus templom főoltárát díszítették. Barabás Miklós (Kézdimárkusfalva, 1810—Budapest, 1898) jelentős része volt abban, hogy Pest művészeti központtá vált. Ő volt az első, művészetéből megélni tudó festőnk, az …
A magyar építészet alkotásai a honalapítástól kezdve maradtak ránk. A kezdeti időkből főként templomok és várak maradtak fenn, később főúri kastélyokat, majd hasznos középületeket és szép lakóépületeket is hagytak ránk elődeink. A Kárpát-medencét jóval több háború és pusztítás érte, mint Európa nyugati felét, ezért nálunk viszonylag kevesebb középkori műemlék maradt fenn a régi korokból. A …
