Balassi Bálint: Egy katonaének

Balassi Bálint
EGY KATONAÉNEK
Vitézek! mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott1 kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;2
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.3Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdúl,
Sőt azon kivűl is, csak jó kedvéből is
vitéz próbálni indúl;
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordúl.

Véres zászlók alatt lobogós kopiát4
vitézek ott viselik,
Roppant sereg előtt távol az sík mezőt
széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal,5 fényes sisakokkal,
forgókkal6 szép mindenik.

Jó szerecsen lovak7 alattok ugrálnak,
hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll,8 ki lováról leszáll,
nyugszik reggel, hol virradt,
Midőn éjten éjjel csataviseléssel
mindenik lankadt s fáradt.

Az jó hírért-névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn mint jó rárók9, mezőn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak.

Ellenséget látván örömmel kiáltván
ők kopiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon,
szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
űzőt sokszor megvernek.

Az nagy széles mező, az szép liget, erdő
sétáló palotájok;
Az útaknak lese, kemény harcok helye
tanuló oskolájok;
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
s fáradság: mulatások.

Az éles szablyákban örvendeznek méltán,
mert ők fejeket szednek,
Viadalhelyeken véresen, sebekben,
halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézűl holt testeknek.

Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek
dicséretes serege!
Kiknek ez világon szerte-szerént vagyon
mindeneknél jó neve;
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel
áldjon Isten mezőkbe!


Jegyzetek:

1 holott: (itt) ahol
2 ugyan: (itt) úgy (oly szívesen)
3 kedves mindennél: kedvesebb mindennél
4 kopia: kopja; lándzsaszerű lovassági fegyver
5 párduckápa: a nyereg párducprémből készített része
6 forgó: a sisak díszes forgója
7 szerecsen lovak: arab telivérek
8 strázsát áll: őrködik
9 ráró: vadászsólyom

Balassi Bálint (1554—1594) a török hódítás idején élt. Magyarország ekkor elkeseredett harcot folytatott a török hódítók ellen. Európa szerencsésebb országaiban javában virágzott a reneszánsz műveltség.

A reneszánsz — újjászületés; az ókori műveltség fölelevenítése. A reneszánsz műveltség nem ingatta meg a középkori keresztény hitet, de a földi élet értelmét hirdette, életörömöt fejezett ki. A költészet a természet, a szerelem szépségét dicsérte. Balassi Bálint a magyar reneszánsz költője. Ünnepli a szerelem, a természet szépségét. Kifejezi a honvédő harc dicsőségét, hangot ad a hazaszeretetnek. Megszólaltatja vallásos hitét, Isten iránti rajongását, bűnbánatát. Élete és művészete különös egységet alkot. Művelt költő, végvári katona, a honvédő harc hősi halottja — Esztergom ostromában veszti életét negyven évesen. Magánéletében féktelenül szenvedélyes, súlyos hibákat követ el. Mégis ő az, aki „emberségből példát, vitézségről formát” ad életével és műveivel.

Balassi költeménye a gondos szerkesztés kiemelkedő példája.

Öt egységre bontható a 9 szakaszos vers.

A) Az 1. versszak tavaszi hangulatot áraszt. Dicséri a természet szépségét a végvárak vidékén.

B) A 2—3—4. versszak a természetben élő végvári vitézek férfias, szép életmódját ünnepli. A katonák örömmel vetik magukat a küzdelembe, pedig a harc súlyos veszélyekkel jár. Nehéz a szolgálat, éjszaka is virrasztani kell.

C) Az 5. versszak a végvári katonaság erkölcsi értékét ünnepli. Tisztesség, emberség, vitézség a három kulcsszó. A kulcsszavak a mű legfontosabb fogalmait tartalmazzák.

D) A 6—8. versszak részletezi a vitézi életforma szépségeit. Itt is szó van a természetről, melyet sétáló palotájok-nak nevez a költő. De a hősi halál komor szépsége is kifejeződik a 8. versszakban. Ez a rész mutatja meg a végvári életben a vitézekre leselkedő veszélyt.

A 6. szakasz a lovasok ősi magyar harcmodorát is bemutatja. Már a honfoglaló magyarok is éltek azzal a hadicsellel, hogy minden irányban menekülni kezdtek, de váratlanul megfordulva bekerítették és nyílzáporral lepték meg az ellenséget. A „Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
űzőt sokszor megvernek” erre utal.

A 8. versszak szép költői képpel fejezi ki a hősi halál komor hangulatát.

E) A 9. versszak (az 5.-hez hasonlóan) összefoglalja mindazt, ami elhangzott. Dicséri a végváriakat, akik a hazával együtt az egész keresztény Európát védelmezik, s így szereznek jó hírt a magyaroknak.

Természeti hasonlattal megszépített jó kívánság és áldás zárja a verset.

Az Egy katonaének stílusa leíró, hasonlító és azonosító részeket váltogat.

Leírást ad a költő a természetről, a vitézek fegyverzetéről, harcmodoráról.

Hasonlat jeleníti meg a katonákat (pl. az 5. versszakban): „…mint jó rárók, mezőn széllel járók
vagdalkoznak, futtatnak.”

Azonosítás jellemzi az elesetteket: „Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézűl holt testeknek.”

A vers formája Balassi-strófa. Minden versszak 6 rímelő sorból áll, de a páratlan sorok további két rímelő sorra bonthatók: „Vitézek mi lehet / ez széles föld felett ”.

Ezt figyelembe véve, egy-egy versszak rímképlete a következő: AAB CCB DDB.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük